Tegnap megkérdeztem egy ismerőst, hogy mondja el, mi a véleménye, mi az őszinte véleménye a baróti polgármesterről. Rövid válasz volt:
- Magyarázni, azt tud! Ez biztos!- hangzott a válasz.
És ezzel a válasszal azt hiszem, mindent elmondott a régi ismerősöm...
A barótiak, ha egyebet nem is kapnak, de a hosszas, véget nem érő magyarázkodásokban, a kioktatásokban, az okoskodásokban és a "hamarosan meglesz"-féle ígéretekben nem szűkölködnek. Még a két éve elkezdhető, de el nem kezdett megyei út aszfaltozásának legutolsó ígéretét se tudta betartani a polgármester, miközben ahhoz aztán tényleg nincs semmi köze, mert a Megyei Tanács végezteti és finanszírozza az út aszfaltozását.
Senki nem vonhatja kétségbe, hogy a baróti "színművész" polgármester ért valamihez. Valószínűleg ért ahhoz, ami korábban a munkája volt és megélhetését biztosította. Ért a pályázatíráshoz. Talán még a versmondáshoz is ért legalább amatőr színművész szintjén. De egy biztos: a városvezetéshez nem ért. Teljesen alkalmatlan erre a feladatra.
A négy évvel ezelőtt elhangzott felelőtlen ígéretek, nagyotmondások mélyen el voltak ültetve a választókban, gyökeret eresztettek, és mára már elkezdték megteremni a gyümölcseiket: A KIÁBRÁNDULTSÁG ÉS AZ ELKESEREDÉS, MEGVETÉS KESERŰ GYÜMÖLCSEIT. Mára Barótnak jelentős többsége már csak a változásban, a városvezető leváltásában, új városvezető megválasztásában látja a megoldást, a lehetőséget..
Benedek csak utánoz, kapkodik, felelőtlenül ígér, vízió nélkül össze-vissza pályázik, és olykor meghatóan, párás szemekkel, elérzékenyülést mímelve szavalgat egyet-egyet.
Derzsi-Ráduly Kázmér, a jelenlegi polgármester egyik legerősebbnek tűnő kihívója ha elmegy a rádióba, Benedek is meghívatja magát, ha Derzsi a televízió magyar adásába megy interjúra, Benedek is meghívatja magát. Ha Derzsi lakossági konzultációs íveken kérdezi meg a lakosságot (amelynek válaszaiból kiderül, hogy a barótiak közel 90%-a elégedetlen), akkor Benedek is "huszárosan" kikéri a lakosság véleményét a közösségi oldalán:
Valószínűleg az erdővidéki, a baróti lakosság józanabbik részének többségével megegyezhetünk abban, hogy Barót (vagy bármelyik település) polgármesterének nem az a dolga, hogy saját két kezével csavarozzon fel egy tájékoztató táblát bárhova. Főleg akkor nem kellene csavarozzon, szereljen, ha tudja, hogy az elmúlt négy év alatt az égadta világon SEMMIT nem csinált. Barót konkrét, kézzelfogható megvalósításainak száma az elmúlt négy évben: NULLA! Felfogta ezt mindenki? NULLA!
Pár hónappal ezelőtt egy interjúban a polgármester "huszárosan" menekült a felelősség alól, amikor azt kérdezték tőle, hogy mi a helyzet azzal az úttal, amelyet mostanában nagy nehezen elkezdtek aszfaltozni. (a munka minőségéről most inkább ne beszéljünk, mert normális helyen egy ilyen munka láttán a városvezetőt is elkergetnék és a kivitelezőt is elkergetnék). Pár hónappal ezelőtt majdnem sértődötten magyarázta a baróti kisbaconi huszár, hogy jó lenne már végre megérteni, hogy a szóban forgó út a megyéhez tartozik, ő nem tehet semmit... Most, hogy nagy nehezen elkezdődött az említett útszakasz felújítása, most úgy tesz naponta többször, akár már-már unalmas videófelvételek ismételt közzétételével, mintha ez az ő érdeme lenne, mintha a város fejlesztési megvalósítása lenne.
És miközben dicsekszik, virágokat osztogat. Nőnapra. Nőknek. Polgármesteri mandátuma alatt először. Az utolsó évben. Kampányfogásból. Tavaly is ő volt a polgármester, tavalyelőtt is és azelőtt is. Akkor miért nem jutottak eszébe a baróti nők? És ha későn érő típus és mandátumának utolsó évére jutott ez a nemes gavallér gesztus eszébe, akkor miért kellett kamerák és fényképezőgépek előtt ajándékokat osztogatnia a hölgyeknek? Miért nem a szívből jövő, őszinte tisztelet a fontos? Miért állandóan a szereplés, a kampányfogások a fontosak?
Egyre többen vallják Baróton, Miklósváron, Köpecen, Bibarcfalván, Rákoson és Bodoson, hogy Benedeknek huszárosan befellegzett. Szorul a hurok. Fentről is, alulról is.
Aki józanul szemléli, hogy mi történik, mi történt eddig, az azt is látja, hogy mi következik:
Benedek- nem biztos, hogy huszárosan, de- távozni kényszerül. Ez az egyetlen megoldás. Ameddig nem lesz túl késő...