Ne legyenek kétségei senkinek! Nem vitás: Barót azért juthatott arra a sereghajtó, hátul kullogó szintre, mert a közöny, a közömbösség és az „úgy sem tehetünk ellene semmit” féle hozzáállásnak kizárólag csak ez lehet az eredménye. Barót addig lesz beragadva a sárba, addig lesz ebben a megrekedt állapotban, ameddig az említett magatartáson nem változtat a lakosság.
Azt beszélik, hogy jó képességű, hiteles személyek azért nem lennének „megfelelő” jelöltek a polgármesteri választások startvonalánál, mert „nem az ők embereik”. Ezt mondják. "Ha nem a mi emberünk, akkor nem jó"- ezt mondják.
Hála Istennek, a több száz párttag (RMDSZ) és a több ezer szimpatizáns közül csak páran érzik magukat annyira kiváltságosnak, hogy „saját” embereik tulajdonosaiként tekintenek önmagukra, szűk érdekcsoportjukra.
Az egyszerű székelyföldi embert, a sors keze által sokszor megvetett, kirekesztett, megalázott, jogfosztott becsületes székely embert sokkal inkább emlékezteti egy szicíliai bűnszervezet működésére mindaz, amit tapasztal, mint egy érdekvédelmi szövetség racionális és demokratikus magatartására.
Mindaddig senki ne számítson Székelyföldön, Erdővidéken, Baróton semmilyen változásra, ameddig egy párton, vagy szövetségen belül egy szűk érdekcsoport kisajátítja magának a szervezetet és úgy kezelik, mint a saját tulajdonukat, részvénytársaságukat, vagy az apukájuktól örökölt vállalkozásukat. Szükségük van a tagságra, szimpatizánsokra, szavazókra is, szóval szükségük van ránk is, de csak négyévente, amikor szavazatainkkal eldönthetjük újra, meg újra, hogy az „ők embereik” kerüljenek kulcspozíciókba. Valahányszor sikerül ez nekik, azután mindig következhet újabb négy évünk, amikor nekünk kuss!
Ha végre felébrednénk, hogy a sorsunkat saját kezünkbe vehetjük, ha végre tudatosulna bennünk, hogy ők csak addig tölthetnek be kulcsszerepeket, ameddig mi engedjük, akkor sok minden megváltozhatna.
Láthatjuk: az idők szelei változnak, a nagyvilágban egyre több helyen fordul a (politikai) kocka és éppen itt az ideje, hogy a párt elitje, a párt kiváltságosai szembesüljenek azzal, hogy nem egy párt kiváltságos személyeinek vannak „saját emberei”, hanem a székelyföldi embereknek van pártjuk, érdekképviseletük és joguk van olyan személyt jelölni, majd meg is választani, akit ők a legalkalmasabbnak látnak.
Egy jó (város)vezető nem néhány kiváltságos pártvezetőhöz kell hűséges legyen, hanem a közösségének a tagjaihoz. A felső vezetők iránt tanúsított seggnyalása és a szavazó nép iránt tanúsított arroganciája egy városvezetőnek pontosan oda vezet, ahol ma Barót tart. A szakadék szélére.
Egyetlen személyről sem egy szűk érdekcsoport kell eldöntse, hogy alkalmas-e egy vezetői tisztség betöltésére, hanem a térség, vagy a város lakóinak többsége kell kitüntesse az illetőt a bizalmával.
Ideig-óráig lehet fordítva ülni a lovon. De nem kötelező ugyanazt folytatni, aminek az eredménye, a ma tapasztalható gyümölcse önmagáért beszél.
Háromszéknek, Erdővidéknek, Barótnak most ismét lehetősége adódik eldönteni, hogy szülőföldje, élettere továbbra is egy szicíliai bűnszervezethez hasonlító elit útmutatásait kövesse, vagy inkább kezdjen el hasonlítani egy székelyföldi hagyományokat ápoló, székely értékeket tükröző közösség otthonához, lakhelyéhez, földjéhez.
Közeledünk június 9-hez. Csak négyévente dönthetünk arról, hogy miként tovább. Ebben az évben dönthetünk.
Csak rajtunk múlik, hogy négy év múlva ismét csak a siránkozásra, elégedetlenkedésre lesz okunk, vagy sokkal több reménységgel tervezhetjük majd az azt követő négy évet.